A Tolna megyei Ozora várkastélyát a firenzei kereskedÅ‘család sarja Filippo di Stephano Scolari vagy Pipo Spano (1369–1426), 1399-tÅ‘l magát de Ozora elÅ‘névvel illettÅ‘ Ozorai Pipo épÃttetett.
Scolari matematikai tudásával, nyelvi ismereteivel (anyanyelve mellett kiválóan beszélt németül, lengyelül, csehül és románul is) hamar kiemelkedett a többi kereskedÅ‘ közül. Kanizsai Miklós tárnokmester figyelt fel különleges képességére amit a számok területén mutatott és mikor Zsigmond olyan hű alatvalót keresett, aki segÃteni tud neki a háború költségvetésének kiszámolásában, Kanizsai Miklós Scolarit ajánlotta a királynak. Ezt a feladatot olyan jól sikerült elvégeznie, hogy utána a kincstár ügyeit is rá hagyták, amit szintén rendbe is tett. Mivel törökverÅ‘ként is remekelt, sok (17) gyÅ‘ztes csatában, hadjáratban személyesen résztvett, Ãgy kevés idÅ‘t tudott otthon tölteni.
A simontornyai várnagy hamar felfigyelt a szomszédos Ozora urának, Ozorai András lányára, Borbálára, akit feleségül is vett. A házassággal Borbála fiúsÃtása is megtörtént, Ãgy mindketten együtt kaptak királyi adományt. Kérvényt nyújtottak be épÃtkezésre vonatkozóan, amire meg is kaptak a fából vagy kÅ‘bÅ‘l épÃtett várra vagy kastélyra vonatkozóan. Az akkori épület nem igazán hasonlÃtott a korabeli várakra. DÃszÃtése leginkább az itáliai palotákra emlékeztetett. A házaspárnak négy fia született, ám mindegyik fiatalon meghalt, ezért örökös nélkül maradtak.
A korhoz képest fejlettnek mondható az árnyékszék kialakÃtása a nÅ‘i hálószoba oldalában, mely a szabadba, a várfal mellé vezette a tartalmát.
1409-tól hét megyére terjedő tartományát haláláig igazgatta. 1412-ben Pipó és testvére Máté, magyarországi birtokaikra nézve testvérükké fogadták unokaöccsüket Altovitoi Lénárdot. Még ez évben Máté és Lénárd közös fogadalmat tett, hogy Pipó halála vagy akadályoztatása esetén nejét Borbálát jogaiban fenntartják és megvédik.
A várkastélyt Ozorai Pipo 1416-ban kezdte el épÃttetni,
A gótikus várkastély szabályos négyzet alaprajzú. A várfal négy sarkát kerek tornyok erÅ‘sÃtették. A várárokba a Sió vizét vezették.
Pipo halála után, 1426-tól özvegye, Borbála asszony lett élete végéig a várkastély birtokosa, aki 1438-ban kelt végrendeletével a várkastély tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta. Ezután a család egy évszázadig birtokolta.
A vár elsÅ‘ jelentÅ‘s ostromára 1491-ben került sor, mely után Habsburg Miksa foglalta el rövid idÅ‘re. 1510-ben kezdÅ‘dött meg reneszánsz stÃlusban történÅ‘ átépÃtése, amely során bábos korlátos folyosóvá épÃtették át az udvari loggiát, az ablakok kereteit pedig reneszánsz faragott kövekre cserélték ki. Az átalakÃtásokkal vált a várkastély reneszánsz rezidenciává. A Hédervári család kihalása után, 1537-ben Török Bálint kezére került a vár. 1545-ben a budai pasa csapatai foglalták el, majd csaknam 140 évig török kézen volt. 1686-ban kemény ostrom után szabadÃtották fel a várat, ám sajnos az ostrom során az egyik oldalt az ágyúgolyók nagyrészt ledöntötték.
A XVII. században az Esterházyak birtokaihoz tartozott Ozora. 1727 és 1733 között helyreállÃtották a várat, és kastélyszerű hivatali, tiszttartói központot alakÃtottak ki belÅ‘le. A leomlott szárnyból csak a földszintet épÃtették újjá, középen új kÅ‘keretes barokk kapuval, amin a szekérrel is be tudtak jönni az udvarba. Az 1800-as években a kastélyt magtárrá alakÃtották.
Napjainkban a várkastély a reneszánsz korszakot idézi, megtekinthetÅ‘ Pipo hitvesének, Borbálának hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem (amelyet Zsigmond király látogatására készült trónusok dÃszÃtik), a reneszánsz ebédlÅ‘ is, valamint kialakÃtásra került egy reneszánsz konyha is, ahol a látogató "megillatozhatja" a cola növény levelét, amit illatosÃtásra is használtak, mivel a középkorban az évente négy alkalommal történt kádban fürdés nem nyújtott jó illatot egész évben. Ezokból használtak levendulát is, amit a felsÅ‘ emeleten láthatunk sok csokrot lelógatva. A belsÅ‘kert zöld kuszó-, és cserepes növényektÅ‘l hihetetlen egyedi megjelenést kölcsönöz a várnak. Található még korahű cserépkályha, de preparált ló is, amelynek hátán lovas ül páncélban, a falon pajzsok, melyen a sárkány lovagrend cÃmere található, melynek Pipo is tagja volt.
A várkert dÃsze a sok szÃnes rózsabokor, de a hátsó kertben található szépen karbantartott magaságyás is ritkán látott dolog egy várkertben.
Aki pedig várkastélyúrnak vagy úrnÅ‘nek szeretné érezni magát kiveheti az épületben lévÅ‘ öt szoba egyikét, amikhez jár várkapukulcs és egy este hattól reggel tÃzig tartó kizárólagos kert használat. Reggel ötkor a templom harangozásával és tanÃtási napokon a szomszédos iskola csengetésével ÃzesÃtve. Este vagy reggel a látogatók nélküli idÅ‘szakban a kerthelyiség szabadon használható étkezésre, olvasáshoz is. Kihagyhatatlan élményt nyújt egész évben.
Tudni érdemes:
Parkolási lehetÅ‘ség: a vár oldalában, a vár alatt egy utcában vagy a Pipo parkban a hÃdon túl.
Étkezés: csak kávézó található a várban, étkezni a simontornyai Tulipán étteremben vagy a szemközti kebabosnál lehet, amivel szemben egy Coop is található, illetve a vonatsÃneken túl egy benzinkút. A szállóvendégek számára egy kis konyha áll rendelkezésre, egy nagy, közös hűtÅ‘vel, mosogatógéppel és mikróval felszerelve.
Érkezés: délután három és este hat között.
Indulás: reggel tÃzkor kell elhagyni a szállást.
Tárlatvezetés: elsÅ‘ délelÅ‘tt fél tizenegy és este negyed hat között. A várkastély egyes (berendezett termei) csak tárlatvezetéssel látogathatók. A vezetés sok érdekességet is tartalmaz, az alkalmazottak nagyon kedvesek, minden kérdésre szÃvesen válaszolnak.